Megvetette a lábát a Balkánon az orosz gázbirodalom

Az orosz elnök múlt heti belgrádi látogatása során az egész térség geopolitikai egyensúlyát befolyásoló stratégiai tárgyalásokat folytatott a szerb és a boszniai szerb vezetéssel. Moszkva világossá tette, hogy támogatja a szerb nacionalista törekvéseket és támogatja Belgrádot az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval szembeni politikáját – írja a Jamestown Foundation webmagazinja. Az oroszok sosem Európa iránt érzett rajongó szeretetükről voltak híresek, igaz, országuknak egy része nem is a kontinensen terül el, ám Szerbia – földrajzi értelemben legalábbis – Európa része. E lépésével azonban a balkáni állam bebizonyította, hogy számára az orosz vonal a követendő, szomorú az egészben csak az, hogy Unió még ennek ellenére sem fog szankciókat alkalmazni Szerbia ellen, inkább igyekszik majd magához édesgetni a lőporos hordó térségének gyújtózsinórját jelentő államot, elnézve annak magyargyűlölő politikáját.
Medvegyev elnök október 20-i látogatása során Szerbia és Oroszország aláírta a Déli Áramlat kiépítésére vonatkozó megállapodást. Belgrád és Moszkva megállapodott abban is, hogy Oroszország katasztrófavédelmi logisztikai központot hoz létre a bolgár és a koszovói határ közelében található Nisben. Az Eurasia Daily Monitor szerint azonban nyilvánvaló, hogy burkolt katonai együttműködésről van szó: az orosz katasztrófavédelem ugyanis a haderő része. A megállapodás lényegében azt jelenti, hogy Moszkva katonai hídfőállást épít ki a Balkánon.
A biztonságpolitikai webmagazin kitér rá, hogy az orosz elnök világossá tette, hogy a Kreml támogatja a szerb nacionalista törekvéseket és a jövőben is mindent megtesz Koszovó függetlenné válásának megakadályozása érdekében. Medvegyev kiemelte, hogy „Oroszország megkétszerezi a területi integritását és szuverenitását védő" Szerbiának nyújtott támogatását. Az Eurasia Daily Monitor kitér rá, hogy Medvegyev belgrádi látogatása során tárgyalt Milorad Dodikkal, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnökével is, akit arra bíztatott, hogy szálljon szembe Szarajevó központosító politikájával, és törekedjen függetlensége megőrzésére.
„Moszkva taktikájának célja a tisztázatlan koszovói helyzet fenntartása, Szerbia szembeállítása az EU-val és az Egyesült Államokkal, és Bosznia-Hercegovina EU- és a NATO-integrációjának megakadályozása. A Kreml a múltba tekintő szerb nacionalizmus bátorításával és a gazdasági együttműködéssel Oroszország nyugat-balkáni befolyását igyekszik növelni."

(Eurasia Daily Monitor, Glóbusz nyomán)

__________________
SOL INVICTUS

A ruszkik már az 1700-as évektől pofátlanul nyomuló birodalmi politikát folytatnak. És ez most Putyin alatt – kis szünet után – visszatért.
Annak idején a magyarországi pánszláv aktivistákat is ők pénzelték és bujtogatták (lásd nem létező szlovák népi ideológia fejlesztése). Majd az első világháborút okozó magyarellenes szerb nacionalistákat is támogatták rendesen.
Aztán az örmény – török konfliktusban is az oroszok bujtogatták a törökországi örményeket. Aztán nem beszélve a legújabb azerbajdzsán – örmény konfliktusról, ahol szintén az örményeket támogatták, sőt haderővel segítették (Hegyi-Karabah).

A legújabb pedig a grúz háború, amit etnikai konfliktusnak állítottak be, de valójában kizárólag csak az orosz birodalmi érdekekről szóltak:
Valójában egyértelműen a nyugati világ tudtára adták, hogy a Kaukázus az ő érdekszférájuk. Nem véletlenül az első orosz csapásban a grúziai British Petrol vezetékeket bombázták le. Ez csak az olajról/földgázról szólt, nameg arról, hogy senki se merészkedjen a közelükbe.

Szóval az oroszok igencsak veszélyesek most is, ránk nézve is: lásd a MOL és a MALÉV felvásárlása: A Malévnél most csak új gagyi orosz gép-armadát vettek milliárdokért. A MOL-nál meg az ellenséges ÖMV-s akciók hátterében is Moszkva állt. A magyar kormány (és titkosszolgálat) meg NEM TETT SEMMIT. Nem véletlenül: Az NBH vezetője egy volt (most is?) KGB-s. Gyurcsány féreg meg tisztán a Gazprom magyarországi helytartója. (Már ezért ki kéne végezni: hazaárulás vádjával.)
Hát itt tartunk…..

Egy, a témához nagyon szorosan kapcsolódó cikk:



Mikor fog Szerbia belépni az Európai Unióba? A válasz erre a kérdésre így hangzana: soha! Ennek oka Szerbia esetében pedig nem az „Európa-ellenes” lobbi választási győzelmében, valamint Belgrádnak a Hágai Nemzetközi Törvényszékkel való nem kielégítő együttműködésében rejlik, hanem az Európai Unióban uralkodó állapotokkal van összefüggésben. A gazdasági problémák, melyeket a világgazdasági válság hívott életre, csak súlyosbítják a politikai egyenetlenségeket. Ha valamiképpen kivárjuk a belépésig szükséges időt, felmerül a nagy kérdés, hogyan is fog majd akkor kinézni, vagy éppen létezni fog-e még egyáltalán az Európai Unió? Szerbiának ugyanakkor mégis van egy foglalt helye a kelet-európai szövetségben, mégpedig az úgynevezett pravoszláv unióban - vagy a megújult Bizáncban.

Az Amerikai Információs Nemzeti Tanács a CIA-vel együttműködve ugyanis közzétette „A jövő térképe 2020-ban” című anyagát, mely sajnálatos módon nem keltette fel kellően az európai geopolitikai szakértők figyelmét. Ebben az anyagban az elemzők úgy látják, hogy az Európai Unió a jövőben fel fog bomlani, Európának pedig három részre kell oszlania. A nyugati blokkot alkotná Németország, Franciaország, Nagy Britannia, Írország, Ausztria, Olaszország, Spanyolország, a Benelux-államok, valamint a skandináv országok. A másik unió az Új Európa nevet kapta, ebben Észtország, Lettország, Litvánia, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, valamint délen Horvátország és Szlovénia foglalna helyet, az utóbbiak révén a „katolikus Kelet-Európa” kijutna a mediterrán-térségbe is. Az amerikai előrejelzések szerint az atlanti szövetség gyakorolna ellenőrzést az öreg kontinens ezen része felett.
Kelet-Európát, vagyis a pravoszláv uniót Oroszország uralná, ez Ukrajnából, Belorussziából, Grúziából, Moldáviából, Romániából, Bulgáriából, Görögországból, Macedóniából, Szerbiából, Montenegróból, és Bosznia-Hercegovinából állna, Albánia kapcsán pedig előrejelzések megoszlanak: vagy Oroszország közeledik tőkéjével Kelet-Európához, vagy Tirana továbbra is a NATO és az Egyesült Államok védőszárnya alatt marad.
Hasonló előrejelzést tett közzé a neves amerikai civil szervezet is, a Stratfor. Oroszország, mint regionális erő (Kelet) mellett a Stratfor szerint az Európai Unió hamarosan két részre fog bomlani, a gazdagabb nyugatra és Közép-Európa kisebb országainak csoportjára, melyek katonailag meghajolnak Washington előtt. Habár ezek az előrejelzések ellentmondásosnak tűnnek, a világon egyre több geopolitikai szakértő osztozik ebben a vélekedésben. Ugyanis a pravoszláv unió - vagy röviden: Bizánc - nem a pravoszláv „testvériségből” fog létrejönni, hanem „gázunió” lesz, melynek alapvető motivációja a pénz. Így Oroszország azon lesz, hogy ellenőrizze energiaáramlását, s ezzel befolyást gyakoroljon olyan országokra, mint Ukrajna, Grúzia, Bulgária, Románia és Szerbia - ahogy ezt a CIA-dokumentum is előrejelzi. Amellett, hogy Románia és Bulgária ma tagja a NATO-nak, sorsuk az európai integráción belül nagyon bizonytalan, és a forgatókönyv szerint ezek a közeljövőben (felismerve személyes érdekeiket) elállnak korábbi szövetségeseiktől és alkalmazkodnak az új helyzethez, mindez immáron már nem csupán tudományos-fantasztikus mese.
Lehet ennek a prognózisnak hinni? A geopolitikai szakértők egyetértenek abban, hogy elérkezett a multipoláris világrend ideje, és a több pólus létezése miatt az Amerikai Egyesült Államok és a NATO nemzetközi téren a jövőben már nem tud majd főszerepet játszani. Csak emlékeznünk kell arra, hogy a múlt évben a NATO Csehországba és Lengyelországba rakétaelhárító rendszert kívánt telepíteni, és a szövetség határait ki kívánja terjeszteni Grúziára és Ukrajnára is.
Amikor a francia politikai szakértő, Emmanuel Todd 1976-ban, tizenöt évvel a Szovjetunió szétesése előtt megjósolta annak felbomlását, az emberek mosolyogtak. Ma, amikor az Európai Unió lehetséges végéről van szó, már nincs mosoly az arcokon.

Euroszkepticizmus

Míg a balkáni államok alig várják, hogy az Európai Unió részei legyenek, a BBC közvélemény-kutatásai alapján a britek többsége örömmel fogadná, ha országuk kilépne az Európai Unióból. A megkérdezetteknek több mint fele úgy gondolja, hogy Nagy Britanniának semmiféle haszna nem származik az Európai Unióból, és több mint 50 százalék támogatna egy népszavazást arról a kérdésről, hogy Nagy Britannia kilépjen-e az Európai Unióból, ezek elvetették az euró bevezetését a font helyett.
A holland szélsőjobboldali politikus, Geert Wilders útjára bocsátott egy kezdeményezést, hogy kizárják az Unióból Bulgáriát és Romániát (ezt az ötletet a hollandok 20 százaléka támogatja), másrészt a bolgárok úgy gondolják, hogy számukra az európai uniós tagság semmit nem nyújt. A huszonhét tagállam kevesebb, mint 50 százaléka tekint az Európai Unióra pozitívan.

A Nabucco szerepe

Egyre bizonyosabb, hogy Oroszország lesz az energia abszolút ura. A Nabucco-projekt értéke több milliárd euró, és a célja nem más, mint hogy csökkentse az Európai Uniónak az orosz gáztól való függőségét - ez azonban lekerült Brüsszel, valamint Angela Merkel német kancellár asszony prioritási listájáról.
Erre a projektre a halálos csapást mégis az azerbajdzsáni vezetés és az orosz Gazprom tárgyalásai mérték, melynek értelmében Azerbajdzsán – mely várhatóan a Nabucco legnagyobb szállítója lett volna – a Moszkvával való gáz-szövetség mellett döntött.

Az Európai Unió, mint „Orient express”

Az Európai Uniót sokan az „Orient expresshez” hasonlítják. Ezen a „vonaton” szalon-kocsik, étkezőkocsik, valamint hálókocsik vannak. Ezekben foglal helyet a brüsszeli bürokrácia, az étkezőkocsiban és az első osztályon ülnek azok, akiknek van pénzük fizetni (Németország, Franciaország, a Benelux államok, Skandinávia, Ausztria, Nagy Britannia, valamint Olaszország). A másodosztályon utazik Írország, Spanyolország, Portugália és Görögország. Ők még időben szálltak fel a vonatra, és jól profitáltak a különböző vissza nem térítendő hitelből és segélyből, míg ezekre volt pénz. A harmadosztályon pedig a kis halak utaznak, mint a balti államok, Málta, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország és Szlovénia. A teherkocsin, összeszorítva a ládák és bőröndök között pedig Románia és Bulgária ül abban a reményben, hogy valaha átkerülhetnek a harmadosztályra. A vonat végén „marhavagonok” vannak. Csak ezekben van hely a kívül maradtak számára, már amennyiben a szalonkocsikban és a hálókocsikban megengedik azt, hogy mások is felszálljanak a vonatra.
A pénzügyi problémák nagy vitákhoz vezettek az Európai Unióban, ami kiterjedt a gazdasági protekcionizmus kérdésére is. A válság elleni harcban a tagállamok mind gyakrabban az önerőért kiáltanak, menekülve a tárgyalásoktól és a közös antirecessziós megoldásoktól. A gazdagabb államok, mint Németország és Franciaország be kívánják zárni kelet-európai gyáraikat, és az anyaországukban teremtenek munkahelyeket.
Nagy az ellenállás abban a kérdésekben is, mely a kevésbé fejlett államok, mint Görögország, de főleg Bulgária és Románia finanszírozását illetik. A recessziós folyamat, valamint a gazdasági protekcionizmus és az euróválság mellett nehéz elhinni, hogy az Európai Unió - a közösség, mely a szabadkereskedelem elvén alapul – képes lesz működni. Az Európai Unió megoszlása vagy szétesése ebben az esetben biztos forgatókönyv.

(kitekinto.hu)

Érdekes cikk, és egy igencsak lehetséges forgatókönyvet vázol fel. Bár az új szövetségi rendszerek is nagyon instabilak lennének. Pl.: Magyarország nem tud együttműködni a rabolt álammal (szlovákiával) ha csak addig el nem foglaljuk .
De a „pravoszláv szövetségből” is igencsak kilóg Bosznia, nem beszélve Albániáról, de még Macedónia is. Ezek egyike sem tud a szerbekkel közös nevezőre jutni, a macedónok főként a görögökkel és a szerbekkel, de az albánokkal is rosszban vannak (lásd: nagyszámú albán kisebbség). Aztán ott a román-moldáv kérdés, akik jelenleg félnek az oroszoktól. Ugye Moldávia már csatlakozott volna a román kutyákhoz, de ott az igencsak erős dnyesztermenti és szétszórt orosz kisebbség, akik nem engedik ezt + ott a 22. orosz hadtest. Tehát itt van egy ellentét, meg az ukrán – orosz ellentét is jelentős. Szóval azért nem olyan lejátszott forgatókönyvek ezek. De az EU-nak szerintem is vége, hacsak nem alakul át jobban „nemzetek Európájává”.

Szerintem a kulcskérdés pont a Nabucco: Ha végre sok töketlenkedés után sikerülne megépíteni akkor az orosz nyomulást sikerülne kicsit visszaszorítani. Csakhogy az oroszok MINDEN ellenlépést megtesznek: titkosszolgálat, lefizetések, politikus megvásárlások.
Sajnos a magyar szocialista kormány is orosz szolga. Pedig nekünk magyaroknak kéne lenni a Nabucco megépítésének élharcosaivá válnunk. Ez elemi érdekünk: geopolitikailag is, nemzeti stratégiaként is, pláne gazdaságilag (pl.: MOL közreműködés).

A legfontosabb pedig: Nabucco egy jó alap lenne a turáni gazdasági összefogásra Azerbajdzsán – Törökország – Magyarország között. Ennek a 3 országnak kéne kézbe venni a dolgok irányítását. Csak ezt nekünk magyaroknak kéne forszírozni (persze ha nem egy oroszok által megvett hazaáruló kormányunk lenne).

Igen, igazad van Kaplony, de be kell látni, Magyarországnak nincs elegendő tőkéje ehhez. Azerbajdzsán-Törökország tengelyhez még a Balkánon a románoknak és a bolgároknak is lenne szavuk....Egyszerűbb lenne Iránt is bele venni a szövetségbe, számukra is fontos lenne a kitörési pont. Lehet Irán tudna pénzeszközökkel támogatni a csővezetéket.
Amúgy meg legegyszerűbb lenne átállni, a hazai források felé fordulni, és a geotermikus és napenergia alapú fűtésrendszerek kiépítését szorgalmazni...

__________________
SOL INVICTUS

Jó és logikus lenne, no de miből és mivel? Sokkal olcsóbban jövünk ki azzal, hogy import és nem saját, kitermelt nyersanyagot használunk fel. A magyar ipar és összeségében a gazdaság is úgy ahogy van, halott. Az újjáélesztéséhez meg mást nem tudunk csinálni, mint újabb hiteleket felvenni. Magyarország még csak most kezdi fizetni ki azokat a hiteleket, amiket eddig az IMF-től kért hitelekre vettünk fel. Sajnos a "rendszerváltás" óta sikerült egy olyan mókuskerékbe bekerülnünk, amiből szinte képtelenség kijönni.

Talpra állásnak első lépcsőfoka az lenne, amit anno Argentínában csináltak meg a gazdák, vagyis szervezetekbe tömörülni és addig tartani a nyomást a politikusokon, míg azok képesek voltak lecsökkenteni a privatizációt minimális szintre, az IMF-nek pedig egy "kapjátok be"-t mondani. Persze a két ország adottságai közt különbségek vannak, mind földrajzilag, mind pedig az emberek fejében.

Románia, Bulgária?...Ő miattuk nem kell aggódni, meg van azoknak így is a saját bajuk, lásd várható román államcsőd.

Amíg nem vagyunk képesek megtisztulni és végre rendet rakni saját portánkon, addig felesleges itt bármiféle utópisztikus szövetségekben gondolkodni. Mert mi fog változni azzal, hogy elmegy az MSZP jövőre, jön helyette a narancs tesó, és folyatódik minden, mi eddig volt, maximum annyi különbséggel, hogy az emberek kicsit lenyugodnak és megint 4 évre elaltatják a népet.

Ha ilyenek lesznek mindig kormányon (párttól függetlenül), mit akarunk mi nyitni keleti testvéreink felé?

Rengeteg szakemberünk, van és igazán csak akarat kérdése az egész. Egy jól megszervezett közmunkaprogram a munkanélküliséget is jelentősen csökkentené, ráadásul az államnak sem kerülne sokkal többe, mint a jelenlegi munkanélküli segély folyósítása. Ráadásul meg lehet ezt úgy is oldani, hogy utalványpénzzel, külföldi hitelezéstől mentesen finanszírozni illetve a fizetéseket is vagy egészben vagy részben ezzel teljesíteni a dolgozók felé. A magyar külkereskedelmi mérleget helyre kell állítani, a deficitet megszüntetni, csak olyan árut importálni, aminek az előállítása nehezen megoldható. A mezőgazdasági termékek importját teljesen megszüntetni, csak belföldi termelőtől beszerezni az árut és két legyet ütünk egy csapással megint...
Ja, és álmodozni meg muszáj, a jövőt az álmok építik fel...meg az imádságok.

__________________
SOL INVICTUS

Én szerintem ez nem álmodozás, hanem a realitások közé tartozik (tartozhat). Mármint a Nabucco, és a keleti szövetség. Egyszerűen CSAK akarat kell hozzá.

Igaz a féreg MSZP kiszipolyozta az országot, de hazánknak így is van (lehet) elegendő tőkéje, gondoljunk csak bele:

Egy Nabucco szintű vállalkozás rengetegbe kerül, DE csak egy 4-es metró összege (600 milliárd!) + a felesleges autópálya építések (balatoni völgyhíd, lősz falba épített felesleges alagúthegyek, stb.) CSAK ezek összege elég lenne ahhoz, hogy építőként beszálljunk a tervezetbe! A vezeték felét amúgy is az EU állná, Törökország elég erős gazdaságilag, Azerbajdzsánból, pedig jönne a nyersanyag. Ha mi nem szálunk bele, majd más fog. (Akár a románok is, mert iszonyú nagy üzlet!!!) Aztán majd 10 év múlva szívhatjuk a fogunkat, hogy megint lemaradtunk. A MOL + Vegyépszer páros kiváló kivitelező lenne, mondjuk az európai szakaszon. Törökországtól – Magyarországig, így tulajdonosként is be lehetne szállni. A hitelfelvételt erre is lehetne fordítani, és ez 10-15 év alatt százszorosan megtérülne! (Nem véletlenül rosnak ettől az oroszok) A MOL meg különben is Közép-Európa egyik leg tőkeerősebb cége! Szóval lenne miből beszállni, csak a mostani kormányunk hazaáruló és orosz szolga. Ezért nem történik semmi.

A fidesz meg tényleg lagymatag, de jó gazdasági szakembereik vannak. Szerintem ők ezt felkarolnák (már több műsorban volt erre célozgatás a narancsosok részéről) hiszen ez most egy kitörési pont lehetne hazánknak.

A Bolgárok is szorgalmazzák a Nabuccot (és ne felejtsük ők eléggé román ellenesek, sőt eredendően türk származásúak, csak nagyon elszlávosodtak). Amúgy meg az igazi az lenne, ha az útvonal Törökország után így alakulna: Bulgária – Makedónia – Koszovó – Montenegro – Bosznia – Horvátország – Magyarország. Így viszonylag baráti országok kezébe kerülne az egész vezeték, és nem kéne félni sem az orosz befolyástól. Sem attól, hogy a románok és a szerbek elkezdik elzárogatni a csapokat.

Felraktam a Drábik filmeket....Vannak benne okos gondolatok...

__________________
SOL INVICTUS

Több ezren búcsúztatták a meggyilkolt hazafias orosz pópát

Danyiil atyaTöbb ezren kísérték utolsó útjára a múlt héten Moszkvában meggyilkolt Danyiil atyát. A pópa több esetben is felszólalt a destruktív szekták és az iszlám erősödése ellen. Sokak szerint az egyházfit bevándorlók ölhették meg.

Több mint ezer híve előtt búcsúztatta hétfőn Kirill pátriárka Danyiil atyát, akit többek szeme láttára lőtt le egy ismeretlen a múlt héten, abban a moszkvai templomban, ahol a harmincöt éves pópa misét tartott. A tettes a helyszínről elmenekült.

A nyomozók szerint a radikális térítő mozgalmat vezető, az iszlámot és a szektásokat nyíltan ostorozó Danyiil Sziszojevet egyházi tevékenysége miatt ölték meg.

"Nincs új az emberi történelemben" - mondta az orosz ortodox egyház feje, kifejtve, hogy "az igaz ügy" védelmezőinek sokaságát ölték már meg az elmúlt kétezer évben azok, akiknek "sem elméjük, sem szívük" nem akarta befogadni "Isten legfontosabb igéjének, a békének hirdetőit."
Ajánlott cikkek

Bár korábban a pátriárka óvott attól, hogy elhamarkodottan ítéljenek a hívek a gyilkos kilétét illetően, két bevándorlás-ellenes szervezet már elkönyvelte, hogy a támadást kaukázusi vagy közép-ázsiai követhette el. A radikális Szláv Szövetség valamint a Mozgalom az Illegális Bevándorlás Ellen (DPNI) száz-százezer rubeles díjat (1 rubel kb 6,5 forint) tűzött ki a nyomravezetőnek.

"Ott van az ördög mindenütt, az harcol Pravoszlávia ellen" - mondta egy nyugdíjas geológusnő, a pópa ravatalának helyet adó moszkvai Péter-Pál templom udvarán, ahol több száz megjelenttel együtt kivetítőn nézte a búcsúszertartást, miután a templomban már nem maradt hely. Valentyina - aki maga 52 évesen keresztelkedett meg a Szovjetunió felbomlása idején - nem hiszi, hogy előkerül a gyilkos. "Igen, Oroszországot csak ellenségek veszik körül" - erősítette meg az asszony szavait a tömegben álló szomszédja, de attól elállt, hogy egyértelműsítse, kikre gondolt. "Mindegy is kik ölték meg, minket a felháborodás hozott ide, hogy ismét megöltek egy papot" - mondta az asszony. (Az elmúlt 18 évben huszonegy pap halt erőszakos halált országszerte.)

"Én Danyiilt nem ismertem személyesen, de az apját igen, aki itt ebben a templomban szolgál" - mondta egy fiatal hölgy, két éves kislányát magához emelve. Anna többször is gyónt Danyiil apjának, bár nem tekinti magát rendszeres templomba járónak. "Néhány éve keresztelkedtem meg, a szüleim nagyon ellenezték, de néha már ők is eljárnak a templomba" - vallotta meg a hölgy, aki szerint nem igaz az orosz vezetés kedvenc tétele, miszerint a "zavaros kilencvenes évek" véget értek. "Sőt, Danyiil atya meggyilkolását látva úgy tűnik, mintha a helyzet inkább egyre rosszabb lenne" - tette hozzá Anna.

nol.hu - barikad.hu

.................................................. .................................................. ..................

A pravoszlávok elkezdik a bűnbak keresést...megy az ellenségkép építés ott is...

__________________
SOL INVICTUS